Shloka
जीवन्तं जाग्रतीह स्वजनमथ मृतं स्वप्नकाले निरीक्ष्य
निर्वेदं यात्यकस्मान्मृतममृतममुं वीक्ष्य हर्षं प्रयाति ।
स्मृत्वाप्येतस्य जन्तोर्निधनमसुयुतिं भाषते तेन साकं
सत्येवं भाति भूयोऽल्पकसमयवशात्सत्यता वा मृषात्वम् ॥ ३५ ॥
jīvantaṃ jāgratīha svajanamatha mṛtaṃ svapnakāle nirīkṣya
nirvedaṃ yātyakasmānmṛtamamṛtamamuṃ vīkṣya harṣaṃ prayāti ;
smṛtvāpyetasya jantornidhanamasuyutiṃ bhāṣate tena sākaṃ
satyevaṃ bhāti bhūyo’lpakasamayavaśātsatyatā vā mṛṣātvam . 35 .